Mindenkinek jár egy második esély! (második rész)

No Comments

Fogszabályozás, avagy mentsük, ami menthető!

Örömmel jelentjük be, hogy blog oldalunkon három részes bejegyzés sorozatot indítunk a fogszabályozás általános kérdéseivel kapcsolatban. A bejegyzés sorozat ötlete Dr. Varga Adrienn fogszabályozó szakorvosunk 2019. áprilisi előadásainak nagy sikere után merült fel bennünk. Íme az első rész, mely egy általános áttekintés. Abban az esetben, ha kérdésük merülne fel a témával kapcsolatban, keressenek minket bizalommal elérhetőségeink bármelyikén!

A Silver Dent csapata

Mindenkinek jár egy második esély! (második rész)

Ha életünk egyes területein nem is helytálló ez a megállapítás, a fogszabályozásra annál inkább az!

Sikeresnek mondhatunk egy fogszabályozó kezelést abban az esetben, ha szép szabályos, egyenes fogíveket kapunk végeredményül, melynél az alsó és felső fogív zárásakor a fűrész fogaihoz hasonlóan harmonikusan érintkeznek. Ez az állapot (azon túl, hogy esztétikus megjelenést biztosít) szükséges ahhoz, hogy az állkapocs ízület egészsége is fennmaradjon lehetőleg életünk végéig.

Mi történik a készülék levétele után?

A szabályos fogíveket a fogszabályozó készülékes kezeléssel érhetjük el. Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a kezelés nem ér véget a fogszabályozó készülék eltávolításával, hisz az eredményt meg is kell(ene) őrizni.

Joggal felmerül a kérdés, hogy miért nem marad tartós a fogak beállított pozíciója?

Ahhoz, hogy ezt megérthessük, egy kis anatómiai leírásra van szükség! A fogak az állcsontokban nagyon speciális rostokkal, szalagocskákkal rögzülnek. Ez a rostrendszer biztosítja azt, hogy a fogaink ne egy merev, elcsontosodott kapcsolatban álljanak a csonttal, hanem egy olyan rugalmas egységet képezzenek, melyben a rágás során biztosított a komfort és az optimális erőrendszer. Ezek a rostok rugalmasságuknál fogva a fogszabályozó kezelés során túlfeszült állapotba kerülnek azáltal, hogy a fogszabályozó készülék a fogakat magával vontatja. Ezek a feszessé vált rostok természetesen szépen, lassan átépülnek a fogmederrel együtt, viszont ez idő alatt meg kell akadályozni, hogy a húrszerűen feszes rostok visszarángassák fogainkat a kiindulási állapotba: lezárt résesség esetén ne nyíljon ismét rés, vagy a torlódott fogazat kiegyenesítése révén nyert szabályos fogív ne torlódjon vissza!

Tehát ez alapján a fogszabályozást 3 fő szakaszra oszthatjuk:

  • Tervezés
  • aktív készülékes kezelési fázis
  • valamint a helyben tartó, vagy úgynevezett retenciós fázis.

A retenciós fázis

A helyben tartás történhet kivehető, illetve rögzített készülékekkel.

A kivehető helyben tartó fogszabályozók lehetnek a gyermekek kezelésénél ismeretes kivehető készülékek (köznyelvben elhíresült nevén „éjszakai fogszabályozó”), vagy átlátszó fóliából készült sínek, melyek a láthatatlan fogszabályozás sínjeihez hasonlóak. Ezek hordási ideje minimum az aktív fogszabályozó készülékes kezelés idejének kétszerese! Ez idő alatt legalább alvás során be kell helyezni a helybentartót (bár minél többet vannak hordva, tehát ha napközben is szájban vannak, annál tartósabb az eredmény). Sajnos egy két nap kihagyás is komoly következményekkel járhat, ezért a viselőjének komoly együttműködést kell tanúsítania a kezelő orvossal!

Az egyszerűbb és biztosabb megoldás érdekében alkották meg a rögzített helybentartó készüléket, vagyis a fix retainert. Ez az elülső fogak belső felszínére speciális ragasztóval rögzített vékony drótszál, vagy üvegszál. Ez a láthatatlan megoldás (hisz a fogak belső felszínén rögzül!) biztosítja az egész napos védelmet az elmozdulás ellen! Kényelmes, sem a beszédet, sem az étkezést nem zavarja, tisztítás rendkívül egyszerű, viszont évente kétszer érdemes fogkő eltávolítás keretein belül professzinálisan is megtisztítani. Biztosan felmerül a kérdés, hogy ez mennyi ideig marad szájban? Minél tovább, annál jobb! Hisz ez az egész a rögzítő elem biztosítja, hogy a fogágy teljesen átépüljön az új pozícióhoz alkalmazkodva, és későbbi külső hatásoknak is ellen álljon szép szabályos fogívünk (például a bölcsességfogak előtörésének).

A fogak fogszabályozó készülékkel történő beállított pozíciója azonban nagyban függ a kezelés végén elért állapottól is! Hisz abban az esetben, ha az alsó felső fogív harmonikusan záródik, akkor már a fogívek is egymás helyben tartóiként szerepelnek, a felső az alsót, az alsó a felsőt tartja helyén a rágás során. Ha tehát visszarendeződtek a fogak egy esetleges fogszabályozó kezelést követően, akkor mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a fogívek érintkezése milyen? A nem jó érintkezési pontok miatt rágás során egyes fogak próbálják kitaszítani a sorból szemben lévő párjukat, ezáltal kuszálva össze a fogívet.

Így lesz garantált a siker!

A fogszabályozó kezelés egy komoly tervezést és kivitelezést igénylő kezeléssorozat. A kezelés egyes lépései pontosan kivitelezett menetben zajlanak, egyes fázisok nem kihagyhatóak, bár esetenként helyettesíthetőek. A tervezésnél fontos, hogy a páciens felvilágosítást kapjon kezelő orvosától az egész folyamattal kapcsolatosan, hisz csak így érhető el a tökéletes eredmény. A készülékes kezelés során az orvos feladata, hogy a fogívek harmonizálása megtörténjen, vagyis a funkció tekintetében stabil és esztétikus, szabályos fogívet alakítson ki. Az aktív fázis végeztével gondosan átbeszélve a páciens habitusához, életviteléhez és a kiindulási fogazati rendellenesség súlyossági fokához mérten kell megválasztani a retenciós fázis készülékét/ készülékeit.

Kellő szaktudással és odafigyeléssel, na meg persze gondos, alapos páciens tájékoztatással nem lesz szükség második kezelésre, viszont akik fogsora már volt szabályozva, de visszarendeződtek a fogak, azok is kapnak második esélyt!

Írta: Dr. Varga Adrienn
A Silver Dent Fogorvosi rendelő fogszabályzó szakorvosa