FOGd rá!

No Comments

FOGd rá!

Ahogy korábbi blogbejegyzésünkben már írtunk róla, fogaink egészségét nagyban befolyásolja az életmódunk, ugyanakkor genetikánk legalább annyira, ha nem még annál is jobban meghatározó!

Így lehet, hogy egyesek a tökéletes szájápolás mellett is hajlamosak a fog és a fogíny különböző betegségeire, míg másoknál a nem éppen megfelelő fogápolás mellett is csak ritkán alakul ki komoly fogágybetegség. Ha genetikai hátterű fogbetegségekről beszélünk, akkor számos esetben a fog valamilyen fejlődési rendellenessége okozhat problémát, amely már kisgyerekkorban jelentkezik.

A tejfogazat fejlődése az embrionális élet hetedik-nyolcadik hetében kezdetét veszi, a legtöbb tejfog csírája körülbelül a nyolcadik hónapra ki is alakul, születésünk pillanatában pedig már az összes tejfog koronája kifejlődött és a maradó fogak csírája is jelen van. A fogazati rendellenességek a fejlődés bármely szakaszban jelentkezhetnek, egyaránt érinthetve a tej- és maradó fogakat is.

A fogazat rendellenességeit négy fő csoportra oszthatjuk: megkülönböztetünk számbelialaki, méretbeli és szerkezetbeli rendellenességeket.

Számbeli rendellenességek

Nevéből is következik, hogy a hyperodontia a fogak számbeli többletére utal. Leggyakrabban a maradófogaknál jelentkezik, és elsősorban a felső front régiót érinti, a tejfogaknál ritkán tapasztalható. Az úgynevezett számfeletti fogak megjelenése fogtorlódást, illetve a fogak gyökérzetének kilazulását vonja maga után.
Ezzel ellentétben a hypodontia egy vagy több fog hiányára utal. Legszélsőségesebb esetben, születéstől kezdve egyetlen fog sem fejlődik ki, ezt a betegséget anodontia- nak nevezzük.
Manapság azonban egyre gyakoribb az alsó kisörlő fogak, valamint a bölcsességfogak hiánya, amely részben egy evolúciós folyamatnak „köszönhető”, hiszen a finomított ételek fogyasztásával egyre kevesebbet használjuk rágásra a fogainkat, melyre válaszul néhány fog csírája már meg sem jelenik.

Alaki rendellenességek

A fogak számfeletti csücskei és gyökerei tartoznak ebbe a kategóriába, melyek elsősorban szintén a maradófogakat érintik. A többlet csücskök növelhetik a fogszuvasodás veszélyét, a gyökerek pedig elsősorban a fog eltávolításakor és a gyökérkezelések során okozhatnak nehézségeket. Szintén ebbe a kategóriába tartozik még az úgynevezett Turner-fog, amely a fog sárgás- barnás elszíneződését okozza. Akkor alakul ki, ha a maradó fog helyén korábban lévő tejfogat valamilyen trauma, vagy fertőzés érte. Az ily módon károsodott fog hajlamosabb a fogszuvasodásra, ezért rendszeres kontrollt igényel.

 Méretbeli rendellenességek

Az úgynevezett macro- és microdontia esetén az adott fog jóval nagyobb, utóbbinál pedig kisebb a kelleténél. A macrodontia gyermekkorban jellemzően fogtorlódást eredményez, hiszen a nagyobb méretű fognak, vagy fogaknak több helyre lenne szükségük az állkapocsban. Az így kialakult torlódást fogszabályozással lehet orvosolni.
Microdontia esetén a fogak nemcsak kisebbek, de a megszokottól eltérő alakúak is lehetnek. Általában ez a rendellenesség a teljes fogazatot érinti, ugyanakkor lokálisan is jelentkezhet, csak néhány fogat érintve.

Szerkezetbeli rendellenességek

A leggyakoribb genetikai hátterű szerkezeti rendellenesség az amelogenesis imperfecta, amely során a fogzománc idővel elszíneződik, majd leválik, így a fog elveszíti minden védettségét a külső ártalmakkal szemben. Hozzá hasonló betegség a dentinogenesis imperfecta, amely a fogzománc alatti réteget, a dentint érinti. A rossz minőségű dentin miatt a fogak elszíneződnek, a zománc pedig könnyen leválik róluk.
Szintén szerkezetbeli rendellenesség a zománc-hypoplasia, amikor a fogzománc ásványianyag-tartalma jelentősen alacsonyabb a megszokottnál. Emiatt a fog rendkívül érzékennyé válik a külső behatásokkal szemben, könnyebben szuvasodik és törékennyé válik.

A genetikai hátterű betegségek megelőzésére egyelőre nincs mód, annál nagyobb hangsúlyt kell tehát fektetni azok korai felismerésére. Már a tejfogak megjelenésekor ajánlott a fogászati vizsgálat, a tejfogváltás során szinte kötelező a folyamatos, félévenkénti kontroll. A fogváltás- kontrollok alkalmával ellenőrizhető a tejfogak épsége, és a maradó fogak csírájának megléte, és azok épsége. Kiemelten fontos továbbá a szuvas tejfogak mielőbbi ellátása, hiszen a tejfog károsodása veszélyezteti az alatta fejlődő maradó fog épségét is.

A szülők felelőssége kiemelt fontosságú gyermekük fogazati egészsége szempontjából, ezért fontos, hogy már egész kisgyermekkortól kezdve beiktassuk a rendszeres, félévenként ajánlott gyermekfogászati kontrollt!

A Silver Dent Fogorvosi rendelőben barátságos, nyugodt környezetben, fiatalos Orvosaink segítenek a legkisebb Pácienseinknek a rendelői környezet megbarátkozásával. Jöjjön hozzánk gyermekével az első fogászati vizsgálatra, mert mi tudjuk, hogy az első benyomás egy elétre meghatározó…

Írta: Klein Eszter
Rendelővezető, Klinikai Fogászati Higiénikus- Silver Dent Hungary