A fogászati mítoszok nyomában 2. rész

No Comments

Fogászati mítoszok nyomában II. rész

Előző cikkünkben sikerült eloszlatnunk a legnagyobb fogászati mítoszok körüli tévhiteket, de még közel sem értünk a listánk végére! A folytatásban újabb mítoszok kerülnek górcső alá… 

Újabb fogászati mítoszok kerültek terítékre

1. “Ha erősebben sikálom, tisztább lesz a fogam!”

Logikusnak tűnik, hogy az erőteljesebb sikálással hatékonyabb tisztítást érhetünk el, a fogaink esetében ez mégsem igaz. Sőt! A túl erős sikálással akár kárt is okozhatunk a fogzománcunkban, vagy a fogínyünkben.

A nem megfelelő technikával végzett fogmosás szintén maradandó nyomot hagyhat a fogainkon, jellemzően a fognyaki kopások is a helytelenül kivitelezett tisztítás következményei. Az erőnél tehát sokkal fontosabb az alkalmazott technika. Minden ember más és más, így eltérő anatómiai adottságokkal rendelkezik, ezért sincs általánosan elfogadott- mindenki számára megfelelő fogmosási technika.

A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében személyre szabottan szükséges megválasztani a fogmosás eszközeit és technikáit. Ha nem vagy biztos magadban, vagy kétségeid vannak a helyes eszköz- és technikaválasztást illetően, mindenképpen ajánlott szakember segítségét kérni!

2. “A rágóval megúszhatom napközben a fogmosást!”

A leggyakoribb tévhit a fogápolással kapcsolatban, hogy az étkezés utáni rágózás egyenlő a fogmosással.

Talán a reklámoknak „köszönhető” ez a félreértés, ezét is fontos tisztázni, hogy a rágozással semmilyen szinten nem válthatjuk ki a fogkefével és fogkrémmel történő fogtisztítást. Nem is szerencsés ezt elhanyagolni, hiszen nem pusztán arról van szó, hogy a fogaink felszínét mossuk, legalább ennyire fontos, hogy közben a fogínyünket és a fogközeinket is tisztítjuk.

A rágózással ellenben mindössze az az előnyünk származhat, hogy a benne található anyagoknak köszönhetően az étkezés után visszaállíthatjuk a szánk normál ph- értékét, ezzel késleltetve a káros baktériumok elszaporodását.

3. “A szájvizet nem szabad naponta használni!”

A szájvizek között alapvetően két típust különböztetünk meg: terápiás és mindennapos használatra alkalmas készítményeket.
A terápiás célú szájvizekben az általános összetevők mellett olyan hatóanyagok is megtalálhatók, melyekkel a szájüregi panaszokat (afta, ínygyulladás…stb.) hatékonyan és gyorsan orvosolhatjuk, alkalmazásuk ezért csak kúraszerűen, a Fogorvos által előírtak szerint történhet. A terápiás jellegű szájvizek mindennapos használata tehát valóban nem javasolt, ugyanis a hosszútávú- folyamatos használatuk mellett kellemetlen mellékhatásokat tapasztalhatunk, mint például a nyálkahártya- irritáció, vagy ízérzés- zavar…stb.

Ellenben a kifejezetten mindennapos használatra alkalmas általános szájvizeket nyugodtan lehet, és kifejezetten ajánlott a napi fogmosás részeként alkalmaznunk. Szerepük elsősorban a megelőzés és a szájüreg tisztaságának megőrzése, a bennük található aktív hatóanyagok révén segítenek a fogszuvasodás és a fogínygyulladás megelőzésében is.

4. “Egy perc fogmosás is bőven elég!”

Ha pusztán az volna a cél, hogy gyorsan üdévé varázsoljuk leheletünket, valószínűleg egy perc elég is lenne. A fogmosás, pontosabban az alapos fogtisztítás célja azonban a fog- és fogágybetegségek elkerülése, melyeket a fogkő kialakulásának megelőzésével tudunk megvalósítani, ehhez pedig hatékony és alapos tisztítás szükséges.

De hogy pontosan mennyi idő szükséges a tökéletes szájhigiéniai eléréséhez a fogmosás alkalmával?

Természetesen ez is egyén függő, nincs általános szabály rá. Azt mondhatnánk, hogy pontosan addig kell tartania a fogtisztításnak, amíg az összes fogfelszínt sikerül úgy letisztítani, hogy azokon lepedék már ne maradjon. Ha negyedenként (quadránsonként) csak fél percet számolunk, akkor is minimum 2 percet el kell töltenünk a fogmosással.

Minimum tehát 2-3 perc biztosan szükséges ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban végig menjünk a fogak összes külső-, belső- és rágó felszínén.

5. “Ha vérzik a fogínyem, akkor ott nem szabad mosni!”

A fogínyvérzés az esetek 90%- ban a fogínygyulladás jele, melynek hátterében számos dolog állhat. A leggyakrabban az elszaporodott káros baktériumok a felelősek a gyulladásért, ezért minden esetben, amikor fogínyvérzést tapasztalunk, kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő tisztításra.

A rendelőben úgy szokás mondani, hogy „minél jobban vérzik, annál jobban kell mosni”! Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy az erősebb fogmosással megszüntethető a probléma, sokkal inkább a fogmosási technikára és annak rendszerességére próbáljuk ezzel felhívni a figyelmet.

Az ínyvérzés megszűntetésének első lépése egy alapos, íny alatti tisztítás és fogkőeltávolítás, a Páciens részéről pedig nagyon alapos tisztítás.

6. “A bölcsességfogakat inkább húzassuk ki, úgyis csak a baj van velük!”

A bölcsességfogakat csak akkor szükséges eltávolítani, ha panaszt, problémát okoznak. Ide tartoznak az olyan bölcsességfogak, amelyek fájdalmat, gyulladást váltanak ki, esetleg veszélyeztetik az előttük lévő fogak épségét vagy fogtorlódást, fogszabályozási rendellenességet okoznak.

Amennyiben a fog egészséges, és helye is van a fogívben, valamint a rágásban teljes mértékben funkcióképes és panaszt sem okoz, akkor ez egy értékes fog, és nincs semmi ok arra, hogy eltávolítsuk. Különösen azért, mert a bölcsességfog eltávolítása sok esetben komplikált; legtöbbször húzással történik, de az esetek egy részében szájsebészeti beavatkozásra van szükség.

Amennyiben Neked is további kétségeid, vagy kérdéseid vannak ne habozz, járj utána!

Jelentkezz be hozzánk ingyenes állapotfelmérésünkre, hiszen a Silver Dent- ben a konzultáció során kiemelt figyelmet fordítunk Pácienseink megfelelő tájékoztatására.

Írta: Klein Eszter
Rendelővezető, Klinikai- Fogászati Higiénikus- Silver Dent Fogorvosi rendelő