Az 5 leggyakoribb tényező, ami megnehezíti a fogmosást
A Pácienseink 80%- ával kapcsolatban bátran kijelenthetjük, hogy a rossz szájhigiéniájukat nem a hanyagságuk okozza. Gyakori, hogy a napi többszöri; szorgalmas fogmosás mellett sem sikerül valakinek megfelelő szájhigiéniát elérnie. A hiba a legtöbb esetben az, hogy az emberek többsége egyszerűen nincs tisztában a saját plakkretenciós (a megfelelő tisztítást veszélyeztető) tényezőivel.
Hogy mit is értünk ez alatt?
A szájon belül elkülönítünk olyan területeket, amelyeket könnyű, és amelyeket nehéz tisztítani, illetve akadnak, amelyek kifejezetten elősegítik a plakk lerakódását. Ez utóbbiakat nevezzük plakkretenciós tényezőknek; mivel itt előszeretettel halmozódik fel a dentális plakk, amelyben aztán szaporodásnak indulnak a baktériumok, különböző ínybetegségeket, és fogszuvasodást előidézve…
-
A fogak alakja
A fogak alakja szempontjából elsősorban a rágófogak érdekesek, és főleg azok barázdái. A legkülönbözőbb alakú, és lefutású barázdákkal vagyunk megáldva; ezek közös jellemzője, hogy nehezen tisztíthatók, ezért a legtöbb esetben innen indul szuvasodásnak a fog. Szerencsére ma már egyre elterjedtebb a barázdazárás, mint prevenciós eljárás. A kezelés beiktatása különösen gyermekeknél javasolt, a maradó fog előbújását követő 3- 6 hónapon belül; így biztosítva egy könnyen tisztítható felszínt.
-
A fogak helyzete
A kusza fogsor a legtöbb ember számára pusztán esztétikai hátrányt jelent, sokan így megfeledkeznek arról, hogy a rendezetlen fogazat számos más nehézséget is okoz. A soron kívül elhelyezkedő, vagy keresztharapásban lévő, esetleg ferdén álló, vagy rosszul érintkező fogak esetén nagyobb figyelmet kell fordítanunk a problémás területek tisztítására. Kiegészítő eszközök nélkül biztosan nem járunk sikerrel, a megfelelő eszközök kiválasztását pedig célszerű szakemberre bízni.
-
Kontaktpontok
Különösen a torlódott fogaknál nehézkés a megfelelő fogmosás, fogselyem használata nélkül pedig szinte lehetetlen az egymásra mászott fogak tisztítása. Ezeken a területeken jellemzően gyorsan romlásnak indulnak a fogak, hiszen a torlódás miatt a felszínük nagy százaléka „takarásban” van a szomszédos fog(ak) által. A kontaktpontok hiánya szintén nagy figyelmet igényel, különösen, ha a fogak közötti nagyobb résekbe előszeretettel ékelődik be az étel. A hasonló esetekben a fogselyem használata sokszor már nem elegendő, ellenben egy megfelelő méretű (!) fogköztisztítóval hatékonyak lehetünk.
-
Restaurációk
Bizonyos fogászati kezelések elvégzése után nyugodt szívvel távozunk a rendelőből. Jóó esetben megbízunk a fogorvosunkban, és nem kételkedünk az új tömésünk, vagy az átadott korona- illetve egyéb pótlás kiválóságában… Pedig egy rosszul felpolírozott, vagy elálló tömés, illetve egy nem megfelelő széli záródású korona is plakkretencióhoz vezet. Az érdes felületeken könnyebben megtapadnak a baktériumok. Egy rosszul záródó korona esetén pedig be is jutnak a pótlás alá, gyulladásos folyamatokat idézve elő. Az imént említett esetekben a tömések korrekt felpolírozásával, valamint a koronaszélek korrekciójával biztosítható a megfelelő tisztíthatóság.
-
Fogkő
Bizony, maga a fogkő is plakkretenciós tényezőként viselkedik, hiszen nem más, mint egy baktériumkolónia, amely az idő előrehaladtával kalcifikálódik, azaz kikristályosodik. Bár a fogkő kemény, felszínét azonban mindig friss lepedék borítja, ami tökéletes tapadást biztosít a kártékony baktériumoknak. A fogmosás során a laza lepedéket még csak- csak, a fogkövet azonban kizárólag professzionális kezeléssel (fogkőeltávolítással) lehet eltávolítani.
A fenti tényezők már önmagukban is rizikót jelentenek. A Páciensek többségénél az imént említett faktorok közül akár több is jelen lehet egyszerre.