Fluorid: barát vagy ellenség?
A mai „minden- mentes” világunkban elég egy városi legenda ahhoz, hogy az emberek sokasága egy életre száműzzön bizonyos dolgokat. Jó néhány élelmiszer- alapanyag már áldozatul esett a mostani „trendnek”, csakúgy, mint a címben említett ásványi anyag…
De vajon káros a fluorid? És tényleg jó ötlet örökre száműzni?
Hogy megértsük a fluorid szerepét, ideje tisztázni a főbb félreértéseket!
Fluor, vagy fluorid?
Az első és legfontosabb, hogy különbséget tegyünk a két elem között. Maga a fluor gáz halmazállapotú halogénelem, amely szabad formában a szervezetre nagyon ártalmas, mert minden élő szövetet azonnal elroncsol, a bőrön pedig nehezen gyógyuló sebeket hoz létre. Vegyületek formájában azonban teljesen más tulajdonságokkal bír; így fordul elő például a talajban, a vízben, illetve a levegőben. Legfontosabb ásványai: a kalcium-fluorid, a hidroxiapatit (a csontok és a fogak alapállománya) és a fluorapatit (fogzománc). Legismertebb ionos vegyülete a nátrium-fluorid, amit kis mennyiségben fluoridforrásként használnak például a fogkrémekben a fogszuvasodás ellen.
Miben található fluorid?
A fluorid legfontosabb forrása az ivóvíz, de megtalálható a talajban is, ezért majdnem minden növény tartalmaz bizonyos mennyiségű fluoridot. Leggazdagabb forrásnak néhány teafajta és a tengeri halak számítanak, különösen az egészben fogyasztott halak. Az élelmiszerek fluoridtartalma nagyban függ az előállításához felhasznált víz fluorid tartalmától is.
Miért hasznos?
A csontok és a fogak alapállománya, a hidroxiapatit nagyobb tömegben (pl. a csontokban) kellő mechanikai stabilitást nyújt, de a kopásállósága nem túl jó. A fogak zománcában viszont a sokkal kopásállóbb fluorapatit található, amely ellenállóbb ugyan, de közel sem végtelen: a fog zománca lassan, de kopik, így a szuvasodás előbb utóbb a zománc alatti réteget is eléri. Itt jön a képbe a fluorid, amely képes a hidroxidionok helyére beépülni a fogak felszínén, megvédve az alatta levő struktúrát. A fluorid tehát, a fogzománcba beépülve:
– megóvja a fogak felszínét, erősíti a fogzománcot;
– segít a fogszuvasodás megelőzésében;
– megakadályozza a káros baktériumok elszaporodását.
Az egész szervezetünkre nézve pedig javítja a csontok mechanikai tulajdonságait, és kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő fluoridellátottság csökkenti a szívinfarktus kockázatát, valamint szerepe van bizonyos rosszindulatú daganatok megelőzésében is.
Mit okoz a hiánya?
A fluorid esetében kevésbé kell tartanunk attól, hogy a szervezetünk számára szükséges mennyiségnél kevesebbet vennénk magunkhoz. A változatos étkezés és a kellő mennyiségű folyadékfogyasztás (csapvíz és ásványvíz) mellett, különösebb odafigyelés nélkül könnyen fedezhető a napi mennyiség. Mindenesetre megállapítható, hogy fluoridhiány esetén leginkább a fogszuvasodás mellett a csontok törékenysége alakulhat ki.
Mi a helyzet túlzott bevitelnél?
Kiderült, hogy a túlzott fluoridfogyasztás (pl. az ásványvíz magas fluorid koncentrációja) nagyobb veszéllyel járhat, mint a fluoridhiány. Túlzott bevitelnél, enyhébb esetben a fogzománc elszíneződése tapasztalható, súlyosabb esetben azonban csontrendszeri elváltozás, illetve fogzománcsérülés alakulhat ki (fluorózis), a legszélsőségesebb esetben pedig idegrendszeri károsodást, ízületi betegséget, vagy akár pajzsmirigy aktivitást is okozhat.
Miért vitatott a fluorid fontossága?
Annak ellenére, hogy a csont- és a fogállomány fluoridtartalmára igen korán, már a 19. században felfigyeltek, a szóban forgó vegyület létfontossága tekintetében évtizedek óta megoszlanak a vélemények. Bizonyos tanulmányok szerint a túlzott fluoridbevitel számos fent említett betegséget okozhat, míg mások szerint, ha a gyermek fogszuvasodás szempontjából veszélyeztetett (pl. a tejfogak korai szuvasodása, fogzománc fejlődési zavara áll fenn), akkor kifejezetten ajánlott a mértékletes bevitel (akár tabletta formájában) a fogzománc megerősítése miatt.
Mennyi fluorid van az ivóvízben?
Az ivóvíz esetében 1,5 mg/l a fluoridra vonatkozó felső határérték. Alsó határértéket a jogszabály nem jelöl meg, bár az ivóvíz legalább 0,5 mg/l fluorid koncentrációja előnyös lenne egészségügyi szempontból. A kaposvári egyetem kutatói Budapesten és 17 megyében vizsgálták az ivóvizeket, kiderült, hogy nagyon alacsony a hazai vezetékes víz fluorszintje: 0,3 és 0,6 mg/l közötti. Magyarországon az ivóvíz hozzáadott fluoridot nem tartalmaz. Az ivóvízben megjelenő fluorid tartalom természetes, geológiai eredetű, tehát a nyersvíz kőzetekből történő kioldásával jut a vízbe.
Miért nem mindegy, mennyi fluorid van a fogkrémben?
A fogkrém és az öblögető helyi, azaz lokális fluoridálásnak számít, ami különösen fontos a fogszuvasodás megelőzésében, valamint a fogzománc szilárdságáért is felelős. A fluorid azonban felszívódhat a nyálkahártyán keresztül, és így bekerülhet a szervezetbe, ezért kell figyelni arra, hogy ne nyeljük le a fogkrémet. Gyerekeknél a korosztályuknak megfelelő fogpaszta szükséges, abból is borsónyi mennyiséget szükséges használni. 10 éven felülieknek 1000-1500 ppm, felnőtteknek pedig 1500- 2000 ppm tartalmú fogkrém ajánlott. Érdemes fogorvosunkkal/ dentálhigiénikusunkkal konzultálni, a szájhigiénés tanácsadás mellett pedig a táplálkozási tanácsadás is elengedhetetlen.
Most akkor fluoridos- vagy fluoridmentes?
A legfontosabb kérdést hagytuk utoljára. Kivétel nélkül elhangzik minden egyes szájhigiénés tanácsadás végén, és határozottan kijelenthetjük, hogy a fogainknak bizony szüksége van a helyi fluoridálásra.
DE!
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki- és melyik fogkrémet választja magának. A fent leírtakból is látható, hogy rengeteg tényező befolyásolhatja a fluorid- bevitelt, és különösen az egyéni változókat szükséges figyelembe venni a megfelelő egyensúly kialakításánál.