Mozgó fogak

No Comments

Ez már nem gyerekjáték

Mobilis fogak

Ki ne emlékezne a mozgó fog érzésére? Gyermekkorban mind megtapasztalhattuk! Ami akkor még mókásnak tűnt, felnőttkorban már közel sem olyan vicces. Sőt! Egyértelműen a baj jele!

Ha bármely fognál azt tapasztalja, hogy laza/ mobilis, a legjobb, ha azonnal felkeresi fogorvosát, hiszen csak így előzhető meg a fogak elvesztése. Noha erre a fogászati ​​állapotra nincs egy általános, mindenki számára megfelelő terápia, miután azonosították a mobilitás okát, egyszerűen felállítható a személyre szabott kezelési terv.

Mielőtt végig vennénk, hogy a felnőtt fogak mitől lazulnak meg, fontos megérteni, hogy miként rögzülnek a helyükön!

Sokan úgy gondolják, hogy a fogak mereven rögzülnek az állkapocs csontban, de valójában minimális mobilitásuk van. Az íny alatti csont megtartja a fogakat, de a fogak és a csontok nem közvetlenül, hanem közvetve, a rugalmas gyökérhártya rostokkal kapcsolódnak, melyek összekötik a fog gyökerét a környező csonttal. Ezek a rostok apró „lengéscsillapítóként” is működnek, és lehetővé teszik, hogy a fog észrevétlenül mozogjon, amikor a fogak a normál harapás és rágás közben érintkeznek. Előfordul azonban, hogy ezek a rostok annyira megfeszülnek, hogy a fog meglazul.

Mi okozhatja a fogak meglazulását?

1. Plakk veszély

Kezdjük az ínybetegséggel, mivel ez a leggyakoribb gyulladásos állapot, ami felnőtt korban a fogak meglazulását okozhatja. Az ínybetegséget olyan káros baktériumok okozzák, amelyek a lepedékben találhatók. A megfelelő napi szájhigiénia hiányában a fogakon felhalmozódott plakkban elszaporodó baktériumok által termelt toxinok okozzák az íny gyulladását. Az ínybetegség tünetei között szerepel az íny vöröses elszíneződése, a gyulladása és a vérzés is. Ezek a jelek azonban nem mindig fordulnak elő – különösen a dohányosoknál, akiknél a csökkent vérellátás miatt az ínyvérzés nem tapasztalható.

A kezeletlen ínybetegség tovább terjedhet az íny alatti csontba, ahol a gyulladás a fogak körüli csont pusztulását okozhatja. Ahogy a csontállomány fokozatosan csökken a foggyökér körül, úgy csökken a rögzítő rostok száma is. Végül, a betegség súlyos eseteiben a fog és a csont közötti kapcsolat lényegében elveszik, a fog tápanyagellátása megszűnik, és akár ki is eshet.

Az ínybetegség kezelése a probléma súlyosságától függően különböző módon történhet. Általában a foggyökér felületének alapos tisztításával kezdődik a terápia, majd a gyulladás következtében kialakuló ínytasakok kürettálásával folytatódik, ahol helyileg antibiotikumok is alkalmazhatók.

A kezelés során a meglazult fogat/ fogakat üvegszálas sínnel van lehetőség stabilizálni, egészen addig, amíg a csontszövet kellőképp regenerálódik. Mivel a sín megnehezítheti a fogak tisztán tartását, ezért is fontos, hogy a terápia alatt a Páciens kiemelt figyelmet fordítson a szájhigiénére.

2. Trauma

A fogak meglazulásának következő gyakori oka a fogsérülés. Ez nem feltétlenül jelenti az arc ütését -bár az ilyen típusú trauma minden bizonnyal meglazíthatja a fogakat-, számos más fogászati ​​traumatípusok is léteznek, amelyek napról napra ismételten előfordulhatnak.

Ott van például az a fog, ami magasabb a környező fogaknál, melynek oka lehet egy korábban elkészített túl magas tömés, vagy korona is. Minden alkalommal, amikor harapunk, a kiemelkedő fogat túl nagy erő éri, ami óriási stresszt okoz a fogban, és a környező szöveteket is károsítja.

Ha nem tapasztalható ínybetegség, akkor az ilyen típusú probléma könnyen orvosolható: a „magas” tömés/ korona korrekciójával egyszerűen megoldható. Amint megszűnik az állandó terhelés, a szöveteket is elkezdenek regenerálódni.

3. Az íny felépítése

Még egy tényezőt kell figyelembe venni a laza fogak okának diagnosztizálásában, mégpedig az ínyszövet típusát, amely körül veszi a fogakat. A szájnak kétféle lágy- szövete van: az ún. alveoláris nyálkahártya, amely az arcok és az ajkak belső részét fedi; és az íny, ami egy vastagabb, rugalmasabb szövet, amely védelmet nyújt a foggyökér számára a gyulladás és a trauma ellen. Minden embernél más a két fent említett szövet eloszlása, amely genetikailag meghatározott.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a vékonyabb alveoláris nyálkahártya borítja többnyire a foggyökér körüli területet, akkor az egyén hajlamosabb lehet a fogínyproblémákra, és kevésbé ellenálló a fogsérülésekkel és gyulladásokkal szemben. Ebben az esetben még fontosabb, hogy rendszeresen részt vegyen a fogorvosi kontrollokon, hiszen a megelőzés a kulcs a fogágy betegségek kivédésében!

Fogmegtartás mindenáron?

A mobilis fogak ellátására több kezelési lehetőség közül is választhatunk, azonban fontos tisztában lennünk az esetleges beavatkozások előnyeivel és hátrányaival egyaránt!

Minden orvos a fogmegtartás híve, azonban vannak esetek, amikor a terápia igen bonyolult: magába foglalhatja a harapás kiigazítását, a regeneráló kezeléseket és a rendszeres (3 havonta esedékes) dentálhigiénés kezeléseket is. Mindez igen költséges lehet, ugyanakkor nem garantálja a tökéletes gyógyulást. A hosszútávú sikerekhez ezért néha kiszámíthatóbb utat jelent a fogpótlás, különösen akkor, ha implantálásról van szó.

A Silver Dentnél teljes körű fogászati szolgáltatásainkkal garantáljuk az Ön számára legmegfelelőbb megoldásokat! Kérje ki Ön is magasan képzett fogszakorvosainak tanácsát, és hozza meg velünk a legjobb döntést!

Írta: Klein Eszter
Rendelővezető, Klinikai Fogászati Higiénikus- Silver Dent Fogorvosi Rendelő